Odakint melegre fordult az idő. Idén is hirtelen beköszöntött a nyár, de ezt már kezdték megszokni. A négy évszak lassacskán télre és nyárra redukálódott. Szinte idén sem volt tavasz. A forróság éjszaka sem csökkent, a nagy mennyiségű hó szinte egyszerre olvadni kezdett. Az erdőket már hosszú évekkel ezelőtt kivágták, mielőtt még azok az újratelepítést követően megerősödhettek volna. A sok kisstílű lopás mára összeadódott. Peti szeretett volna kimenni az udvarra, játszani Szotyival, a kutyájával, de édesanyja ez esetben nemet mondott. Peti nem értette mindezt, és hogy hű maradjon a 7 évesek korosztályához, duzzogni kezdett.
Később hallja, amint édesanyja telefonon panaszolja el aggályait. Anyja ugyanis úgy látja, hogy süllyedni kezdett a ház, és már a falak is kezdenek felázni. A pincébe már be sem lehet menni a talajvíz miatt. A pincében a krumpli, a hagyma és a zöldségfélék mind tönkrementek, pedig Peti is tudta, hogy ezek megvásárlása miatt nem kapott a múlt hónapban új játékprogramot. Sajnos a kertek már hosszú ideje terméketlenné váltak. Ilyen időjárási viszonyok mellett nincs az a növény, amely termést hozna. Jó krumplihoz jutni pedig manapság kész vagyon! – idézte fel édesanyja szavait Peti.
Pár nap elteltével beköszöntött a hőség, de a rengeteg mennyiségű hó még mindig nem olvadt el teljesen. Peti látott „hólyagokat” a ház falán, és azok színe sötétebb volt mint a mennyezeté. Azt gondolta, hogy kipukkasztja a hólyagokat, de mielőtt nekiláthatott volna, édesanyja megakadályozta a tervét.
A későbbiekben is csak a teraszig mehetett ki, ahol édesanyja feladta rá a szájmaszkot, amit ki sem állhatott, de tudta, hogy szükséges. Most engedelmesen felvette, mivel tudta, hogy hirtelen felmelegedés miatt a vírusok is megjelennek. Télen a -40°C, nyáron pedig tessék: szájmaszk. Ekkor morajlást halott a domb túloldaláról, és észrevette, hogy hatalmas árfolyam közelít nagy sebességgel felé. Csak kiabálni tudott, míg sodorta a víz egyre messzebb a háztól.
Ekkor édesanyja felébresztette őt. Peti magához tért, érezte, hogy még mindig lázas. Édesanyja ott volt mellette. Peti sírva elmesélte a jövőről látott álmát. Édesanyja csak ennyit mondott: - Te vagy a jövő kisfiam! Rajtad múlik, hogy milyenné teszed!
