Tisztelt Elvtársak!
Földanyánk és Pártunk iránti legnagyobb alázattal köszöntöm minden kedves hallgatómat a nemzetközi CXXVI. archeo-antropológiai kongresszus ez évi nyitóelőadásán. Nem olyan régen szakasszisztensem egy meglepően sokrétű, az élő környezettel sokat foglalkozó folklór töredékekre talált az egyik computer archívumba. Magáról a lelet előkerülési helyéről nincsenek adataink, ami biztos, hogy maga a váz a XXI. század elejei Dél- Kelet Ázsiában készült laptopokkal mutat stiláris egyezőségeket, a kérdés teljes megoldása a technikusokra vár. Az adat egy 500 gbyte-os merevlemezről került elő, a tárgyat az adatmentés után gépmestereink a legkorszerűbb technikával restaurálták és a moszkvai Új Archeo Múzeumba szállították. A merevlemez különlegessége, hogy tartalmazott egy .docsx fájlt amely nem túl nagy terjedelemben de beszámol egy XXI. századi közép-európai ember természet elképzelésiről. Képzetei és hitei általánosak lehettek, a kor közvéleménye hasonlóan vélekedhetett a környezetterhelésről, - a történelem ismeretében - azonban elmondható, hogy mégsem ez az eszmény alapján cselekedtek. Nem meglepő, hiszen ekkor még koránt sem beszélhetünk arról a környezetvédelmi kultuszról mely, azóta népeinket közös esszenciája. Engedjék meg, hogy előadásom nyitásaként e roppant tömör, de sok forrásadatot tartalmazó művét, - ami feltehetően egy naplórészlet, vagy blog jegyzet lehetett - felolvassak Önöknek. Ha akkor elődeink ezt komolyan vették volna, talán sosem következett volna be az a „B” nap, melynek szomorú következményeivel mindannyian tisztában vagyunk.
„…2020. szeptemberében ment gyermekem elsőnek iskolában. Emlékszem tíz évvel korábban nem gondoltam volna, hogy gyermekem nem fogja tudni, hogy milyen a tél, a hógolyózás vagy éppen a hóemberépítés. Akkor a környezeti ártalmakat sokan még úgy képzelték, hogy egy nagy hirtelen jövő katasztrófa lesz, ami elhozza világvégét. Pedig láthatjuk ez az egész nem így történik. Minden egy felfoghatatlanul összetett rendszer darabja. Csupa kémiai képlet, fizikai szabály és matematikai valószínűség. Maga a globális felmelegedés is csak egy a sok nyavalya közül mely, mint a csöndes halál napról-napról közeledik hozzánk. Mérgezi nappalainkat és éjjeleinket egyaránt. Rekkentő hőség uralkodik nyáron, a palatetők izzanak, a klíma a központi energiai megtakarítás tervezetéként nem üzemelhetnek. Mi tagadás itt nőttem fel, de a városok élhetetlenek lettek, és ha ez nem lenne elég éjjel, amikor egy pár fokot végre hűl az idő, fertőző szúnyog hadak ostromolnak mindenkit a köztereken. Olykor úgy érzem, hogy egy rémálom az egész. Az első ilyen érzésem három éve volt, a tévé előtt, amikor a tengerek szintje lassan, de biztosan emelkedni kezdtek. A Benelux államok szomorú példája óriási pofonként érte a világot, hiába dolgoztak szívvel lélekkel becsülettel, a pusztulást ilyen erők szemben nem tudták elkerülni. A világ furcsa kontrasztja megtalálható nálunk is, folyóink éltető édesvize elapad, mezőink, szántóink kiszáradtak, míg a déli határ túloldalán minden idők legnagyobb belvize pusztít. Az iskola sem a régi, persze tudtuk ezt, hiszen szavaztunk arról, hogy hány ökológiai menekültet fogadjunk be hazánkba, mégis döbbenve vettem észre az első szülői értekezleten, hogy a Jászberényi Általános Iskola első osztályában a 14 magyar diák mellett 11 afrikai, 3 holland és egy luxemburgi gyermek tanul.
Sajnos tartósnak tűnik az idei rossz termés is. Sokan estek már így is egymásnak az ellátmányok és a jegyrendszer miatt…Félek az indulatok egyszer polgárháborúhoz fog vezetni, noha kenyeret mások sem fognak tudni teremteni. Képviselőink felelőssége itthon és a nagyvilágban azonban nem elhanyagolható, hiszen hosszú évtizedekig pózoltak a világmegmentő hős szerepében, és közben a környezetvédelmi pályázati pénzeket dézsmálták fel. Ha jobban beosztjuk azt amink van, akkor jobban helyt állhattunk, ebben biztos vagyok…a remény most sincs veszve! Magam is napról-napra egyre több környezetvédelmi petíciót írok alá.
- Eddig az idézet levél. Ha ők, akkor jobban harcoltak volna, ha nem a passzív cselekvést választották volna, talán másképpen alakult volna mindannyiunk sorsa, de erről ne többet.
A következő leletünk egy kristályba vésett kora XXII. századi epikus ének a fák nagyságáról…
