2020-ban beköszönt a „Fekete-korszak”! A munkahelyek hiánya miatt ma feketén dolgozóknak nem lesz nyugdíja, így mehetnek guberálni a ma munkakerülő-párti kisebbséghez, akiknek a segélyeknek hála felvitte az Isten a dolgát. Csak semmi általánosítás! Dolgozó és zenész társaik ugyanazon problémákkal fognak küzdeni mint mi. De talán nem is a mennyországban, mint inkább a Parlamentben kéne keresni a ludast. Ám tíz év múlva erre aligha lesz sanszunk. A felelősök egészségügyi ellátás hiányában külföldön kezeltetik majd magukat magyar orvosokkal a Fekete-erdő klinikán. A maradék fekete öltönyös távirányított pedig alig várja, hogy követhesse őket, mielőtt elered a monszunos eső a fejük fölött egyre sötétebben kavargó mérgezett, fekete felhőből. Fizetőeszközünk a még jó termőtalajú feketeföld lesz, nem is említve az alatta csörgedező édesvizet. Arany ára lesz mindkettőnek, így imára fonhatjuk kezünket minden este, nehogy a maradék kincseink is a privatizáció áldozatául essenek.
Az összefogás jegyében megoldást a vágyott Szerepcsere című műsor kínál majd, amelynek döntőseit négy kategóriába osztják: az első csoportban Szociális és Munkaügyi Minisztérium tagjai az egyetlen teremni tudó tönkölybúzával fogynak, a másodikban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselői non-stop környezet fakultáción csücsülnek. Harmadik csapatként a Vidékfejlesztési Minisztérium Fásy Ádám közvetítésével gátépítőket toboroz, mígnem a negyedikbe a Belügyminisztérium küldöttei kerülnek, akik az állandósult áradások miatt a katasztrófa sújtotta térségekben merik a vizet. A közönség soraiban ülő miniszterelnök annyira meghatódik, hogy rögvest kipenget egymilliót, s buzdítja a politikustársakat, hogy kövessék. Így az adás végére a tömeges földönfutók háromnegyede jut szerényebb panellakáshoz. Egész célravezető műsorstruktúra, nem? S ha van még tíz évünk, magunkba is szippanthatjuk szmog helyett a nődögélő Szocidesz fák illatát, amik a műsor szimbólumaként évente termik mézédes gyümölcsüket. Én megkóstolnám!
